A nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye, amely a XV. században zajlott le. Ez az emlékezetes csata 1456-ban történt, amikor Hunyadi János vezetésével a magyar hadsereg győzelmet aratott a török seregek felett. A diadalnak nemcsak katonai, hanem hatalmas szimbolikus jelentősége is volt, hiszen ez az ütközet védte meg Európát a török hódítások további terjedésétől.
A történelmi esemény hátterében az Oszmán Birodalom terjeszkedési törekvései álltak, melyek veszélybe sodorták Európa békéjét és biztonságát. A hódító sereg élén II. Mehmed szultán állt, akinek célja az volt, hogy elfoglalja Nándorfehérvárt, azaz a mai Belgrádot, és ezzel megnyissa az utat Nyugat-Európa felé. A magyarok azonban elszántan és hősiesen védték a várost, és megakadályozták a törökök előrenyomulását.
Hunyadi János, az akkori Magyarország egyik legkiemelkedőbb hadvezére, és Kapisztrán János ferences szerzetes összefogása eredményeként a magyarok sikeresen védekeztek a török túlerő ellen. A csata során a magyar sereg kitartása és bátorsága meghatározó volt. Hunyadi János zseniális stratégiájának és Kapisztrán János lelkesítő prédikációinak köszönhetően a védők sikeresen visszaverték a támadásokat, és végül döntő csapást mértek az ellenségre.
